

Információk, érdekességek
Gluténmentes édességek farsangra, gyerekzsúrra
2026. február 19.
Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra dietetikus, két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.
Gesztenyés keksz (gluténmentes, tejmentes, diabetikus)
Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.
Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!
A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul:
- energia: 65 kcal
- fehérje 1 g
- zsír 5 g
- szénhidrát 5 g.
Hozzávalók: (25 darabhoz)
- 10 dkg gesztenyeliszt
- 10 dkg finomra őrölt mandula
- 7 dkg xilit plusz
- 1 tojás
- 5 dkg kókuszzsír
- 1 citrom reszelt héja
- 1 kk sütőpor
Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát
2026. február 16.
Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.
Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel
Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.
30 étel okozza a tünetek 80 százalékát
A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.
A táplálékallergia megelőzése
2026. január 23.
Az allergiás betegségeket a XXI. század népbetegségének tartják, növekvő száma előtérbe helyezi a prevenció kérdését. A gyermekkori táplálékallergia prevalenciáját 7–8%-ra becsülik. A prevenció célja az elsődleges (primer) szenzitizáció megelőzése, kialakult szenzitizáció esetében a további szenzitizáció kialakulásának a csökkentése, és az allergiás betegség lefolyásának enyhítése.
Első lépésben azoknak a környezeti tényezőknek a hatását és jelenlétét kell csökkenteni, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az allergia kiváltásában (az agresszív allergének tartós jelenléte, mint például a dohányfüst, az állati szőr vagy szőrme, a madártoll, a padlószőnyeg, a levegőszennyezés).
A leghatékonyabb, ha az allergia megelőzésére már a várandósság tervezésekor gondol az édesanya, ennek érdekében a környezeti allergének (háziállatok kiköltöztetése a lakásból, penészgomba és poratka kiirtása stb.) előfordulásának csökkentése. Azokban a családokban, ahol előfordult allergiás betegség, célszerű lehet a fogamzás idejét úgy tervezni, hogy a szülés ne pollenszezonra essen.
Mit tehetünk a kisállat allergia tüneteinek csökkentéséért?
2026. január 20.
A háziállattartók nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha kiderül, hogy kedvencük jelenléte okozza az allergiás tüneteket. Különösen fájó lehet mindez, ha a gyermek szenved tőle, miközben ragaszkodik a kutyához, macskához. Nyilván a kézenfekvő megoldás az állat eltávolítása lenne, de ez egy „családtag” esetén sokszor nem működhet. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, milyen tanácsokat érdemes megfogadni az allergiás állattartóknak és hogyan segíthet a helyzeten az allergénspecifikus immunterápia.
Két útvonalon érdemes próbálkozni: a lakás allergén-mentesítése, ami azonban csak egy bizonyos szintig megoldható, és a tünetek kiküszöbölése.
Mit lehet tenni a lakásban?
- Távolítsuk el a felesleges szőnyegeket, más textileket, ahol allergének megtapadhatnak. Heti 1-2 alkalommal még így is szükséges a porszívózás nagy teljesítményű, HEPA szűrős porszívóval és rendszeres felmosás ajánlott.
- Ne engedjük teljesen szabadjára a kutyát, macskát lakásban, legyen egy kijelölt territóriuma. Különösen fontos, hogy ne lehessen a hálószobában és a száradó ruhákkal egy légtérben.
- Érdemes állatorvos tanácsát is kérni, hogyan és milyen gyakran érdemes fürdetni és fésülni az állatot, hogy a lakásban elszórt allergénjeit ilyen módon is csökkentsük. (Ezt a műveletet ne az allergiás családtag végezze.)
A kisállat-allergia tünetei
2026. január 14.
Akik szinte családtagként tartanak a lakásban kutyát, macskát, súlyos csapásként élhetik meg, ha kiderül, allergiások rá. Ezt leggyakrabban kutyaszőr, vagy macskaszőr allergiának szokás nevezni, bár valójában nem a szőr okozza a kellemetlen, esetleg akár asztmás jellegű tüneteket.
Valóban kutyaszőr vagy macskaszőr allergiáról van szó?
A köznyelvben kutyaszőr, macskaszőr allergiaként (esetleg kutyaallergiaként, macskaallergiaként) emlegetett reakciókat valójában nem az állatok szőre váltja ki. A tüneteket az adott állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai okozzák (ritkábban igaz ez a madarak tollára is). Ezek az apró részecskék ugyanis bekerülnek a lakás levegőjébe, a leülepedő és kikerülhetetlen porba, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. Az elporladt, egészen apró darabkák ráadásul nem csak konkrétan azokon a helyeken telepednek meg, ahol az állat megfordul, hanem a lakásban bárhová eljuthatnak a légáramlattal, és sajnos még a legalaposabb takarítással sem lehet megszabadulni tőlük.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...77


