Információk, érdekességek

Az éjszakai köhögés okai és kezelése

2019. január 05.

Beteg és a hálótárs számára egyaránt zavaró, ha álmából rendszeresen kellemetlen köhögésre ébred. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögés kiváltó okairól és kezeléséről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász nyilatkozott.  

Ne bagatellizálja el a tüneteket!
A köhögés során a légutak a benne levő gyulladásos váladéktól, oda került idegen anyagoktól, portól, gázoktól igyekszik megszabadulni, ezért gyakran jelentkezik légúti fertőzések kísérő tüneteként, akár a fertőzés lezajlását követő hetekben is – magyarázza a sokszor zavaró tünet előnyeit dr. Hidvégi Edit. Bizonyos esetekben súlyosabb betegségek – bronchitis, tüdőgyulladás, COPD, tüdőrák, vagy asztma - kezdeti tünete is lehet, így jelentőségét semmiképp sem szabad lebecsülni. Elhúzódó köhögéses panaszokkal - vagy ha egyéb tünet, például magas láz is társul mellé - mindenképp forduljunk orvoshoz, a kezelés ezután a diagnózis függvényében folytatódhat. Az éjszaka jelentkező köhögés hátterében, kiváltó tényezőként az alábbi panaszok is felmerülhetnek: hátsó garatfali csorgás, reflux, allergia, asztma, vérnyomás csökkentő készítmények szedése, dohányzás.

Az éjszakai köhögés egyéb lehetséges okai
Reflux esetén, fekvő helyzetben a gyomorsav könnyen visszajut a nyelőcsőbe, vagy egészen a garatig, ahol így köhögést idézhet elő. Légúti fertőzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében jelentkezhet hátsó garatfali csorgás: az orrváladék a garat felé távozik, ezáltal köhögésre ingerli a beteget. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögésnél mérlegelni kell az allergia lehetőségét is, ilyen esetben leggyakrabban háziporatka, vagy a lakásban tartott háziállat által okozott tünetekre gondolunk – mondja a Tüdőközpont orvosa. Az elhúzódó köhögés az asztma első tünete is lehet, ezért vizsgálatokkal ezt is érdemes kizárni. ACE-gátlók - a vérnyomáscsökkentők egy csoportja - szedése is okozhatja a panaszokat, ilyen esetben érdemes a kezelőorvossal konzultálni a gyógyszer cseréjéről. A fentieken kívül a dohányzás - akár passzív formában is – hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez.

Öt tünet, amely mélyvénás trombózist jelezhet!

2018. december 21.

Bár kialakulása és lefolyása néma, gyakran vannak olyan panaszok, melyek mélyvénás trombózisra utalnak. Melyek ezek? Prof. dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A mélyvénás trombózis (MVT) – amely főként az alsó végtag mélyben futó vénáit érinti, és a felső végtagban is előfordul – tüneteinek hátterében a vénás keringés csökkenése, a pangó vér áll. Számos esetben vannak néma esetek, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik az 5-8 évvel korábban lezajlott trombózisra – mondja a Trombózisközpont orvosa.

A végtagok trombózisánál a jellemző tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög.

1. Lábduzzanat
Ez az egyik legjellemzőbb panasz mélyvénás trombózis esetén. A vérrögök ugyanis elzárják a váráramlás útját, ami pangást, ödémát okozhat. Ekkor a láb erősen megdagad, és szemmel láthatóan nagy lesz a különbség a végtag körfogata között, azonos magasságban mérve, mindkét oldalon.

2. Végtagfájdalom
Trombózis során a legtöbben erőteljes fájdalmat éreznek az adott végtagban, ám az is előfordulhat, hogy csak enyhe izomlázszerű tünet jelentkezik. Sajnos könnyű összekeverni például visszeres fájdalommal, izomlázzal vagy ízületi fájdalommal, ezért ha megmagyarázhatatlan fájdalmat érez a lábában, például a lábikrában, akkor a biztonság kedvéért forduljon orvoshoz!

Asztma: miben segíthet az orvos és az életmód?

2018. december 14.

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció és az életmódbeli változtatások. A következőkben ismertetjük a legfontosabb kérdéseket, melyeket lényeges a kezelőorvossal egyeztetnünk annak érdekében, hogy optimális kezelésben részesüljünk.  

Kihez forduljak?
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, rohamszerűen jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH-vizsgálat – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.

Mi az, ami fontos lehet?
Az asztma kezelésében a megfelelően beállított gyógyszeres terápia mellett az életmódbeli tényezők szerepe sem elhanyagolható – magyarázza dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. Az első vizitre érdemes ezért a betegeknek felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. Célszerű a kisgyermekkori betegségekről információt szerezni: jelentkezett-e csecsemőkorban ekcéma, tejérzékenység, atópia, asztmatikus hörghurut. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket.

Magas pulzus éjszaka – kell-e aggódni?

2018. december 12.

Aki tapasztalta már, hogy az éjszaka zakatoló szíve miatt aludni sem képes, tudja, milyen ijesztő jelenségről van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb okokat ismertette, és elmondta, mikor fontos a kivizsgálás.

Az aggodalom tovább emeli a pulzust
Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Bár ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar. Az esetek nagy részében “valódi” betegség áll a háttérben, tehát lezajlott infarktus, cardiomyopathia, vagy endokrin betegség. Ugyanakkor gyakran kiderül, hogy nem szívbetegség, hanem ártatlanabb jelenség húzódik meg a magas pulzus mögött.

Íme, a leggyakoribbak:
– Érzelmek
Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.

A temperamentumvonások és a szív- és érrendszeri betegségek

2018. december 07.

A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.

Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.